Miért fontos, hogy pihentetően aludj?

Bár életünk egyharmadát alvással töltjük, csak nagyon ritkán jut eszünkbe, hogy a megfelelő helyre ruházzunk be. Életünk e… mondhatni, elengedhetetlen részébe: az ágyba. Ha mégis sikerült megváltoztatnunk a szemléletünket, és felismertük, hogy a jó élethez pihentető alvásra van szükségünk, azt ajánlom, gondolja át, milyen előnyökkel járhat, ha egy matracba fektet. Tudatosan használtam a befektetés szót, mert őszintén hiszem, hogy minden, amit az egészségünkért és a jóllétünkért teszünk, a legjobb befektetés, amit életünk során eszközölhetünk. A Dorelan megbízható partner, ha matracokról van szó.

Miért érdemes befektetned az alvásodba?

Képzeld el, hogy egy számítógép előtt töltött teljes nap után, amikor úgy érzed, „minden porcikád sajog”, édes álomba merülsz, mintha egy luxushajóúton lennél Dél-Olaszországban. Vagy az Amalfi-part egyik luxusszállodájában. A Dorelan a csúcstechnológiát, az eleganciát és a kényelmet ötvözi a teljes körű wellnessélményért. Prémium matracokat, bútorokat és kiegészítőket kínál, melyek mindegyike Olaszországban készül. A teljes folyamatot, az anyagok és alkatrészek kiválasztásától a végső kivitelezésig, kiszállításig és összeszerelésig a Dorelan szakemberei felügyelik és ellenőrzik.

Az alvás aktívabb, mint gondolnád!

És ha még mindig nem tudod, miért érdemes beruháznod, nézzük meg, mi történik veled, miután lefekszel az ágy matracára aludni. Valóban egy passzív állapotba kerülsz, amelyben elszakadsz a külvilágtól, és minden elcsendesedik, mozdulatlanná válik? Valójában minden épp ellenkezőleg történik, mint ahogy elképzelted! Az alvás aktív állapot, amelyben testünk és agyunk helyreállítja a sejteket, és felszabadítja azokat a legfontosabb hormonokat, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy egészségesen, energikusan és jókedvűen éljünk.

Randy Gardner tanulsága: mi történik, ha nincs pihentető alvásod?

1964-ben Randy Gardner, egy amerikai tinédzser elhatározta, hogy megdönti a legtöbb ébren töltött órával kapcsolatos világrekordot. A tudomány nevében sikerült 264 órán át ébren maradnia. Gardner kísérletét a Stanfordi Egyetem kutatója, Dr. William C. Dement dokumentálta, egészségi állapotát pedig John J. Ross fregattkapitány-helyettes felügyelte.

Gardner két osztálytársa, Bruce McAllister és Joe Marciano Jr., a Point Loma középiskolából naplót vezetett. Randy alvásmegvonás következtében jelentkező tünetei és szervezetének orvosi reakciója széles körben ismertté vált az alváskutató közösségben. William Dement jelentése szerint Gardner a harmadik napon rendkívüli fáradtságot mutatott. A szemhéja egyre nehezebbé vált, ködösen látott, és nehezen tudott olvasni vagy tévét nézni. Ingerlékennyé és makaccsá vált, nehezen beszélt. Mozdulatai egyre ügyetlenebbek lettek, a memóriája pedig cserbenhagyta. Két nappal később hallucinálni kezdett.

A megfigyelési jelentések szerint a kísérlet befejezése után Gardner 14 órát aludt egyhuzamban, majd magától felébredt. Egy ideig ébren maradt, aztán újabb, körülbelül 10 órát aludt. A kutatók egy hírügynökségnek azt nyilatkozták, hogy úgy tűnt, ezzel véget ért a kísérlete. A 74 éves Randy azonban arról számolt be, hogy a kísérletét követő évtizedekben álmatlanságban szenvedett.

A pihentető alvás tudományos háttere

Az idegtudományok és a képalkotó eljárások fejlődésének köszönhetően egyre több tudományosan igazolt információ áll rendelkezésünkre arról a gyárról, amivé a testünk válik, miután a fejünk a párnára hajtjuk. Amikor a nap lenyugszik, és csökken a természetes fény, agyunk a hipotalamusz szuprakiazmatikus magjától kapja a jelet. Ez a szemek mögött elhelyezkedő, apró sejtcsoport ad utasítást a melatonin felszabadításának megkezdésére. Ez a természetes hormon segít érzékelni az álmosságot, és „nyugovóra térni”. Elfárad a szemünk, nehezen tudunk az egyszerű dolgokra is koncentrálni, ásítunk, és „lassított felvételben” mozgunk. Itt az idő elindulni a hálószobába, és hagyni, hogy a testünk és az agyunk beindítsa a gyárat.

Bár úgy tűnhet, hogy amint lehunyjuk a szemünket, úgy maradunk reggelig, az alvás nem egyenletes folyamat: több szakaszon megyünk keresztül – a non-REM-alvás három szakaszán, majd a REM-szakaszon. Éjszakánként négy-hat alkalommal. Minden teljes ciklus 50–90 percig tart.

Melyek a pihentető alvás szakaszai?

Az első 10–15 percre egyre szabályosabb légzés, valamint a pulzus és az agyi aktivitás lelassulása jellemző. Bár érzékelhetjük, mi történik körülöttünk, lehunyt szemünk előtt olyan képek pereghetnek, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Ebben a szakaszban átélhetjük azt az érzést is, mintha a mélybe zuhannánk, vagy mintha „mellélépnénk”, amitől hirtelen felriadunk. Bár ez a „hipnagóg rángás” néven ismert jelenség nem veszélyes, jól jelezheti, hogy nagyon kimerültek vagyunk, vagy erős stressz hatása alatt állunk.

A non-REM-alvás következő szakaszára, amelyet könnyű alvásnak nevezünk, az izmok aktivitásának lelassulása jellemző. Ebben a szakaszban tovább csökken a pulzus és a légzés, valamint a testhőmérséklet. Az alacsonyabb testhőmérséklet megteremti a feltételeket a mély alvás („deep sleep”) kialakulásához. Ebből nehéz felébredni, ha pedig mégis sikerül, zavartságot élünk át, és időre van szükségünk, hogy tudatosítsuk, hol vagyunk.

A könnyű alvásba való rövid visszatérés (a második szakasz) után végre eljutunk a REM-alvás, vagyis a paradox alvás szakaszába. Ez teszi lehetővé, hogy álmodjunk. Mindez az érzelmeink, élményeink, gondolataink és a nap folyamán átélt helyzetek feldolgozásának köszönhető. A REM-alvás fázisában agyunk rendkívül aktívvá válik, miközben izmaink megbénulnak, így nem tudjuk végrehajtani azokat a mozdulatokat, amelyeket álmunkban látunk.

Miért álmodunk?

Az agynak több oxigénre van szüksége, ezért a légzésünk gyorssá, szabálytalanná és felületessé válik. A szemhéjak alatt gyorsan mozog a szemünk, innen ered a REM-alvás elnevezés, amely a „Rapid Eye Movement” kifejezés rövidítése. A legtöbb álom ebben a szakaszban jelenik meg, bár úgy tűnik, az alvás mind a négy szakaszában álmodhatunk. Ezekre az álmokra emlékszünk a legnagyobb valószínűséggel, akár a napközben átélt eseményekhez kapcsolódnak, akár előérzetnek vagy figyelmeztető jelnek tűnnek.

A megfelelő alvási környezet a pihentető alvás alapja

Az embernek már az ókorban is szüksége volt egy „biztonságos helyre”, ahol alvás közben nem érheti támadás. Igaz, ma már más jellegű veszélyek leselkednek ránk. Az azonban továbbra is alapvető, hogy hol alszunk, hiszen ez meghatározza alvásunk minőségét és időtartamát. A hálószoba ugyanolyan fontos, mint egy maratoni futónak a megfelelő futócipő. Az ágy, a matrac, a párna és a gondosan kiválasztott ágynemű jelentősen javítja az alvás minőségét. Ennek előnye közvetlenül megmutatkozik a napközben tapasztalt energiánkban, tiszta gondolkodásunkban és sikereinkben!

Válassz gondosan matracot! Az alvás a szupererőd!

A cikk forrása: psychologies.ro